A klíma nem szellőztet – akkor honnan lesz friss levegő a lakásban?
Nyáron szinte automatikus: becsukjuk az ablakokat, lehúzzuk a redőnyt, bekapcsoljuk a klímát, és végre kellemesebb lesz bent a hőmérséklet.
De attól, hogy hűvös van, vajon friss is a levegő?
A kettő nem ugyanaz – és ez az egyik leggyakoribb félreértés a klímával kapcsolatban.

Mit csinál valójában a klíma?
A hagyományos split klímaberendezés alapvetően a helyiségben lévő levegőt keringeti és hűti. Beszívja a beltéri levegőt, lehűti, majd visszajuttatja a helyiségbe.
Vagyis kellemesebb lesz a hőmérséklet, de ettől még nem történik meg a beltéri levegő cseréje friss, külső levegőre.
Ha közben zárva vannak az ablakok, és nincs megfelelő szellőztetés, a bent tartózkodók légzésével folyamatosan emelkedhet a levegő szén-dioxid-szintje, miközben a mindennapi tevékenységeinkből pára, szagok és különböző beltéri szennyezőanyagok is kerülhetnek a levegőbe.
Ezért fordulhat elő, hogy egy klimatizált helyiség hőmérséklete kellemes, a levegő mégis fülledtnek, „elhasználtnak” érződik.

Iskola, tanulás, homeoffice – nem mindegy, milyen levegőben töltjük a napot
Szeptemberben ez különösen aktuális kérdés.
A gyerekek újra hosszú órákat töltenek tantermekben, otthon pedig kezdődik a tanulás, leckeírás. Sok felnőtt közben akár napi 8 órát is eltölt ugyanabban a dolgozószobában vagy otthoni munkasarokban.
Egy zárt helyiségben több ember jelenlétével a szén-dioxid koncentrációja viszonylag gyorsan emelkedhet, ha nincs megfelelő légcsere.
A nem megfelelően szellőztetett, magasabb CO₂-koncentrációjú tér összefügghet a fáradtságérzettel, álmossággal, fejfájással és a koncentráció romlásával. Ez pedig nem éppen ideális környezet sem a munkához, sem a tanuláshoz.
Éppen ezért a beltéri levegő minőségére nem csak akkor érdemes gondolni, amikor kellemetlen szagot vagy párásodást tapasztalunk.
A megfelelő szellőzés a komfortérzet mellett a mindennapi teljesítményünk szempontjából is fontos lehet.

Akkor egyszerűen nyissunk ablakot?
Természetesen az ablaknyitás is szellőztetés – és sok otthonban ez jelenti a legegyszerűbb megoldást.
A kérdés inkább az, hogy mikor, mennyi ideig és milyen körülmények között tudunk így megfelelően szellőztetni.
Nyáron például a 30–35 fokos külső levegőt nem feltétlenül szeretnénk beengedni a klimatizált lakásba. Forgalmas környéken a zaj és a por, pollenszezonban pedig a kinti allergének jelenthetnek problémát.
Éjszaka pedig nem mindenki szeretne vagy tud nyitott ablak mellett aludni.
Ilyenkor már jól látszik a különbség a hűtés és a szellőztetés között: két külön feladatról beszélünk.

Mit csinál másképp egy gépi szellőztető rendszer?
Egy megfelelően megtervezett központi szellőztető rendszer szabályozott módon gondoskodik a levegő cseréjéről.
A használt levegőt jellemzően azokból a helyiségekből vezeti el, ahol több pára és szag keletkezik – például a fürdőszobából vagy a konyha környezetéből –, miközben friss, szűrt külső levegőt juttat a lakóterekbe, például a nappaliba és a hálószobákba.
Mindezt úgy, hogy ehhez nem szükséges folyamatosan nyitva tartani az ablakokat.

És mit jelent a hővisszanyerés?
A korszerű rendszerek egyik fontos eleme a hővisszanyerés.
Télen ennek előnye könnyen érthető: a távozó meleg levegő hőenergiájának jelentős részét a rendszer képes átadni a beérkező hidegebb levegőnek, így a szellőztetéssel járó hőveszteség csökkenthető.
Nyáron – megfelelő rendszer és körülmények mellett – ugyanez az elv fordított irányban is segíthet mérsékelni a külső meleg levegő hatását.
Fontos azonban, hogy a hővisszanyerős szellőztetés nem klíma. Nem a helyiség aktív hűtése az elsődleges feladata, hanem a folyamatos, szabályozott légcsere biztosítása energiahatékonyabb módon.
A két rendszer tehát nem egymás helyett működik.

A klíma feladata elsősorban a hűtés.
A szellőztető rendszeré pedig a megfelelő légcsere.
Egy jól megtervezett otthonban a kettő kiegészítheti egymást.

Nem csak a gép számít
A megfelelő szellőztetés nem egyszerűen abból áll, hogy kiválasztunk egy berendezést.
Számít az épület mérete és kialakítása, a helyiségek funkciója, az ott élők száma, a légmennyiségek megfelelő meghatározása, a légcsatornák kialakítása, a beszívási és elszívási pontok elhelyezése, valamint a rendszer megfelelő beszabályozása és későbbi karbantartása is.
Ezért egy jól működő rendszer mindig az adott épülethez és az ott élők igényeihez igazodik.
Hűvös levegő ≠ friss levegő

Ha ebből a cikkből csak egy dolgot viszel magaddal, legyen ez:
attól, hogy a klíma kellemes hőmérsékletet biztosít, még szükség van megfelelő légcserére is.
Az Energia Plusz Háznál hővisszanyerős szellőztető rendszerek tervezésével és kivitelezésével, valamint Nilan berendezések telepítésével, karbantartásával és szervizelésével foglalkozunk.
Blogunkban pedig szeretnénk közérthetően megmutatni, mitől lesz valóban jó egy otthon beltéri klímája – a műszaki háttértől egészen a hétköznapokban tapasztalható problémákig.